Épületenergetika – Hőszigetelés

Az energiahatékonyság egyik kulcskérdése az épületenergetika: a megfelelő hőburok kialakítása azzal a céllal, hogy a megújulókkal működő energiahatékony gépészeti rendszerek minél könnyebben lássák el épületeinket a szükséges energiával: ennek két alapvető eleme a hőszigetelés és a nyílászáró kialakítása és megválasztása.

Az hazai épületállomány nagy része már a mai energetikai követelményeknek sem felel meg, a jövőben ez a helyzet a szigorodó követelmények miatt tovább romlik. Ahhoz, hogy épületeink energiaigényét megújuló energiaforrásokkal fedezhessük, célszerű először energiafogyasztásunk csökkentése.

Hőszigetelés

Hőszigetelés

Alapvető feladata, hogy az épület energiaigényét annyira lecsökkentse, hogy az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek (melyek jól párosíthatók a megújuló energiaforrásokhoz) elegendőek legyenek az épület kifűtésére. A gyakran alkalmazott és “jól bevált” szigetelési vastagságok (5-8cm homlokzati szigetelés) ezt gyakran még nem teszik lehetővé, és a nem megfelelő mértékű felújítással így akár hosszú évekre, évtizedekre eltolhatjuk épületünk energia önellátásának lehetőségét.

A hazai rendelet 2018-tól minden épületre érvénybe lépő “költségoptimalizált követelményszintje” már jóval szigorúbb követelményeket támaszt az épületek energetikai viszonyaival kapcsolatban, ezek betartásával már közel kerülünk a 100% megújulós épületekhez. Ez azonban már egy átlagosnak tekinthető épület esetében 12-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést valamint >20 cm padlásfödém szigetelést jelent.

A hőszigetelő anyag megválasztásánál annak árán túl, érdemes messzemenőbb jellemzők alapján választanunk, mivel nem mindegy mit kapunk egységnyi beruházási összegért. A hőszigetelő anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága a hővezetési tényezője (lambda érték; λ), mely minél kisebb, annál jobban szigetel az adott anyag. Ebből a jellemzőből és a vastagságból adódik a hőszigetelés hőellenállása, ez az az érték, ami valójában érdekel minket a hőszigetelő anyag vagy rendszer megítélésekor.

A szigetelő anyagok között még egy fontos különbség van, mely befolyása az energiahatékonyságra már csekély, de a fenntarthatóságra annál nagyobb: ez pedig az anyag beépített energiája. Ha nem felejtjük el, és a 100% megújuló alapú energiaellátási rendszerünk célja valóban a fenntarthatóság, akkor amellett, hogy jó hőszigetelés társul az épületinkhez, azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyi károsanyag-kibocsátás kellett ahhoz, hogy ezt az épületet megépíthessük. Ez alapvetően az anyagválasztáson múlik (nem csak a hőszigetelésén). Hőszigetelés esetében például a polisztirol hőszigetelés helyett jóval kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik e téren a kőzetgyapot hőszigetelés, és természetesen az alternatív szigetelő rendszerek (pl. szalma).


Leave a Reply